A költségvetési csalást (adócsalást) tettesként az követheti el, akit az adókötelezettség, adófizetési kötelezettség személyében terhel: vagyis az, aki az adózás rendjéről szóló törvény alapján adózónak minősül. A költségvetési csalás azonban bűnsegédként is elkövethető.

A korábbi bejegyzésünkben azt az esetet vizsgáltuk, amikor a cégvezető csak „papíron” tölti be ezt a funkciót, a cég működéséhez nincsen semmi köze, helyette valaki más irányítja a vállalkozást. Akkor arra jutottunk, hogy egy ilyen helyzetben a névleges cégvezető mintegy eszközként szolgál a költségvetési csalás elkövetéséhez. A konkrét ügyben meg is szüntették a névleges cégvezető ellen a nyomozást, a költségvetési csalás elkövetéséért pedig annak a büntetőjogi felelősségét állapították meg, aki ténylegesen működtette a céget, döntött stratégiai és pénzügyi kérdésekben, tárgyalt az üzleti partnerekkel stb.: ez a személy a költségvetési csalást – a bevett jogi szakkifejezéssel élve – közvetett tettesként követte el.

A kérdés az, hogy másként kell-e megítélni azt az esetet, amikor a cégvezető szintén névleg tölti be ezt a pozíciót, de bizonyos feladatokat ennek ellenére ellát a cégben.

A konkrét ügyben a kft.-t a terhelt gazdasági céljainak elérésre hozták létre. A kft. cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetője csak anyagi ellenszolgáltatás fejében írta alá a cégbejegyzéshez szükséges papírokat, neki a vállalkozás működéséhez más érdeke nem fűződött, a későbbiek folyamán a tevékenysége kimerült a szerződések, teljesítési igazolások aláírásában, banki készpénzfelvételekben, a gazdasági-pénzügyi döntésekre ráhatása azonban nem volt. A cég működését ténylegesen a terhelt irányította, ő tárgyalt az üzleti partnerekkel, és ezt megkönnyítendő, a cégvezető egy meghatalmazást is kiállított részére.

A kft. az évek során adóbevallási és -befizetési kötelezettségének nem, illetve csak részben tett eleget, ehhez az is hozzájárult, hogy a terhelt nem adta át az ügyvezetőnek az adózási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat. Az adóhatóság közel 90 millió forint adóhiányt állapított meg.

A vizsgált két eset között egy fő ponton mutatkozik eltérés: az elsőként említett esetben a fiktív cégvezető tévedésben volt, az őt eszközként felhasználó személy felelt közvetett tettesként a költségvetési csalás elkövetéséért. A második, most tárgyalt esetben a cégvezető tettesként követte el a költségvetési csalást, a céget ténylegesen működtető személyt pedig bűnsegédként elkövetett költségvetési csalásban mondta ki bűnösnek a bíróság, annak ellenére, hogy őt személyében adójogi kötelezettség nem terhelte. Ő a terhére rótt bűncselekményt azzal valósította meg, hogy nem adta át a cégvezetőnek az adózási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat (áfa-tartalmú számlákat stb.), ezt ugyanis attól függetlenül meg kellett volna tennie, hogy a bejegyzett ügyvezető nem kérte tőle, és neki magának sem volt hajlandósága a tisztségéből fakadó adózási kötelezettségek teljesítésére.

(BH2023. 238. BH2024. 7.)

Olvasson tovább a témában az alábbi címekre kattintva!

Költségvetési csalás - adócsalás Btk. 396. §

Áfacsalás, költségvetési csalás: fontos információ

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás

Bűnszövetség, üzletszerűség áfacsalás, költségvetési csalás esetén

Értékhatárok áfacsalás, költségvetési csalás esetén