Ki a gyanúsított a büntetőeljárásban? Mit kell a gyanúsított fogalma alatt érteni?

A gyanúsított nem más, mint a terhelt, aki a büntetőeljárásban résztvevő olyan személy, akivel szemben a büntetőeljárás folyik. A terhelt megnevezése a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárásban pedig vádlott. A büntetés jogerős kiszabása, illetve a megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka végzésének előírása vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után pedig a terhelt megnevezése elítélt lesz. A terhelt megnevezést azért hozták létre, hogy legyen annak a személynek, aki ellen a büntetőeljárás irányul, egy olyan megnevezése, ami a büntetőeljárás valamennyi szakaszában alkalmazható az eljárás alá vont személy megjelölésére.

Nyomozás csak bűncselekmény gyanúja alapján indítható. Valamely bűncselekmény elkövetésének gyanúja alapján el lehet kezdeni nyomozni, de amíg a gyanú valakire nézve nem megalapozott, addig nem lehet szó gyanúsítottról. Vagyis akkor lehet gyanúsítottról beszélni, ha a gyanú megalapozott, személyre konkretizált és közölt. Valaki akkor lesz gyanúsított, ha a gyanúsítást közlik vele, ettől kezdve képes érdemben a jogait gyakorolni. Ez azt jelenti, hogy amikor valaki gyanúsított lesz, a nyomozó hatóságnak tájékoztatást kell adnia a gyanúsítottat megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről.

Meg kell említeni a feljelentett eljárásjogi helyzetét is. Ha valaki, konkrét személy ellen tesz feljelentést, önmagában ettől még senki nem lesz gyanúsított. Abból kell kiindulni, hogy a feljelentés ténye miatt a feljelentett személy még nem tekinthető gyanúsítottnak. A feljelentett személy csak a gyanúsítás közlésével válik gyanúsítottá. A feljelentett személy tehát nem terhelt, nem gyanúsított.

Gyanúsítottá akkor válik valaki, amikor a nyomozó hatóság (rendőrség, NAV nyomozó hatóság) a beidézettet gyanúsítottként kihallgatja, a kihallgatásról jegyzőkönyvet vesznek fel. A kihallgatáson a nyomozó hatóság közli a terhelttel a gyanúsítást, ami azt jelenti, elmondják a kihallgatottnak, hogy milyen cselekményt követett el és azzal milyen büntető jogszabályt valósított meg a hatóság szerint. A cselekmény leírását, megfogalmazását nevezik tényállásnak, ennek a büntetőjogi keretek közötti besorolását pedig minősítésnek, a tényállás büntetőjogi minősítésének hívják.

Olvasson tovább a témával kapcsolatban az alábbi címekre kattintva!

A gyanúsított jogai és kötelezettségei

Gyanúsítotti idézést kapott a rendőrségtől, NAV-tól? Mit érdemes tudnia?