A felszámolási eljárás első és legfontosabb célja, hogy az adós céget a lehető leggyorsabban kiiktassák a gazdasági életből, mégpedig azért, hogy a megmaradt vagyonból a hitelezők ki tudják a követeléseiket elégíteni. Az adós megmentése (ellentétben a csődeljárással) nem cél, ez pedig erősen behatárolja az adós cég érdekérvényesítési lehetőségeit.

A felszámolás elindulhat

• hivatalból: a bíróság (cégbíróság, büntetőbíróság) értesítése alapján, valamint
• kérelemre: az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére.

Felszámolási eljárás a hitelező kérelmére

Ha a felszámolási eljárás hivatalból, illetve a bíróság (cégbíróság, büntetőbíróság) értesítése alapján indult, a bíróság a fizetésképtelenséget külön vizsgálat nélkül megállapítja, sem ez ellen, sem az elrendelésről szóló végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Ennek az a magyarázata, hogy vagy az történik, hogy a cégbíróság/büntetőbíróság értesítése alapján szankció jelleggel rendelik el a felszámolást, vagy pedig a csődeljárás fordul át (az eredménytelen egyezségi kísérletet követően) felszámolási eljárásba.

Jó, ha tudjuk, hogy az esetek legnagyobb részében a hitelezők kérelmezik a felszámolást, ám a felszámolás elrendelésére legtöbbször nem kerül sor. Ennek oka leginkább az, hogy a hitelezők gyakran csak rá akarnak ijeszteni az adósra, a felszámolás iránti kérelmet azért terjesztik elő, hogy ezzel elérjék az önkéntes teljesítést. Kétségtelen, hogy ez a kimenetel szolgálja legjobban az adós érdekeit is, ezért érdemes lehetőség szerint együttműködni a hitelezővel, a bírósággal.

A hitelező a felszámolás iránti kérelemben köteles megjelölni, milyen jogcímen áll fenn az adós tartozása, az mikor vált esedékessé, és szerinte miért fizetésképtelen az adós. A fizetésképtelenség esetköreit a törvény tételesen meghatározza. Az egyik leggyakoribb hivatkozási alap szerint a cég a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette.

Nem mindegy, hogy a hitelező milyen formában, milyen tartalommal szólította fel az adós céget a teljesítésre. A fizetési felszólításban meg kell jelölni az adós tartozásának jogcímét, összegét, a teljesítési határidőt, azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen eltelte után a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi útra kívánja terelni az ügyet. A postai úton megküldött fizetési felszólítást tértivevényes levélben kell feladni. A levelet a feladástól számított 15. munkanapon akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha

• a kézbesítés akadályozott,
• az átvételt a címzett megtagadta, vagy
• a küldeményért a címzett nem jelentkezett.

A hitelezők által gyakorta hivatkozott másik fizetésképtelenségi ok az, hogy az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt. Egy konkrét ügyben a hitelező arra hivatkozva kérte a felszámolási eljárás elrendelését, hogy az adós a jogerős (ellentmondással nem támadott) fizetési meghagyások alapján sem teljesített. Jogerős ítéletében a bíróság ugyanakkor arra mutatott rá, hogy ez önmagában a fizetésképtelenség megállapításához nem elegendő, hiszen a hitelező bírósági végrehajtást nem kezdeményezett. A fizetésképtelenség megállapításának ugyanis feltétele, hogy a hitelező igazolja: az adós ellen indított végrehajtás nem vezetett eredményre (BH2003. 33.).

Milyen lehetőségei vannak az adós cégnek a felszámolás elrendelése előtt?

Ha a felszámolási eljárás indítása előtt nem folyt csődeljárás, a bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet. Amíg ez a határidő nem telt el, a bíróság nem állapíthatja meg az adós fizetésképtelenségét.

Ha az adós a felszámolás kezdő időpontjáig igazolja, hogy a felszámolást elrendelő jogerős végzés alapjául szolgáló teljes követelést (tőke, kamatok, a hitelező eljárással felmerült költségei) megfizette a hitelezőnek, a bíróság megszünteti az eljárást, és ehhez még a hitelező hozzájárulására sincsen szükség.

Az adós hivatkozhat a hitelező követelésének beszámítással történő teljesítésére, ennek azonban feltétele – egyebek mellett – az is, hogy hitelező a beszámítani kért követelést elismerje. Ha az adós sikerrel hivatkozik a beszámításra, a bíróság a felszámolási eljárást soron kívül megszünteti.

Ugyancsak soron kívül szünteti meg az eljárást a bíróság, ha az adós nem fizetésképtelen.

Minden egyéb esetben a bíróság elrendeli a fizetésképtelen adós felszámolását. Az erről szóló végzést a felszámolás iránti kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye; felülvizsgálatra nincsen lehetőség. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS - HITELEZŐ - FIZETŐKÉPTELENSÉG - TARTOZÁS KIEGYENLÍTÉSE - ÜGYVÉD - BUDAPEST